Egy újabb blog díj átadás vette kezdetét (legalább is számomra abszolút új volt ez az 'award'), amit pár bloggerinának, név szerint Thimmykének, Dórinak, IsaBellának és Yvuusnak köszönhetően én is megkaptam. Nagyon szépen köszönöm nekik, hiszen mindig jól esik, ha gondolnak rám és a blogomra, tényleg pozitív visszajelzésként érem meg.


Szokás szerint itt is van pár szabály, ami a díj megkapásával jár. Egyébként azért tartom értelmét az ilyen díjaknak, mert mindig egy picit többet tudhatunk meg a bloggerekről, mivel ilyenkor személyesebb dolgokat osztunk meg magunkról.

1. Helyezd el a díjat a blogon.
2. Linkeld be, aki jelölt téged
3. Jelölj te is blogokat a díjra
4. Értesítsd őket a jelölésről
5. Írj 7 dolgot magadról

Mivel a környezetemben majdnem mindenki megkapta, én most sem jelölnék ki újabb bloggereket. Így a 3-as, 4-es pont kimarad, viszont megosztanék magamról hét újabb információt, amit esetleg még nem tudhattok, mert az előző, ehhez hasonló posztból kimaradt:

• Úgy érzem (és párom sem mulasztja el rendszeresen megemlíteni), hogy rendmániás vagyok. Szinte havonta nagytakarítást végzek, kipakolom a szekrényem és rendszerezem a dolgokat. Meg persze mindennek katonásan rendben kell állnia.
• Még sosem tört el semmim, csupán egyszer volt komolyabb bajom, amikor össze kellett varrni a fejem, mert lefejeltem a focipálya kerítését - mindezt angolórán általános iskolában.
• Csak saját jegyzetből vagyok képes tanulni, így kénytelen vagyok bejárni a legunalmasabb előadásokra is. Persze mindenki kiélvezi a helyzetet: állandóan az én jegyzeteimet fénymásolják, aminek a pozitív oldala, hogy sokszor kapok csokit :)
• Egy beauty bloggerhez képest nagyon kevés lakkom van (és jó pár szín még hiányzik is). Ráadásul a készletemnek több mint a felét nyertem :) Rengeteg lakk fel is van írva a kívánságlistámra, de ameddig nem győződök meg arról, hogy tényleg igazán szükségem van rá, nem veszem meg, mert lakkot utálok halmozni.
• Ruhadarabok közül egyedül talán a cipőkre nem sajnálok kiadni sok/több pénzt.
• Imádom az illatos gyertyákat, de nincs szívem elhasználni őket. Például tavaly a blogger mikulásnapon is kaptam egyet, amit végre ma gyújtottam meg először.
• Már óvódás koromban elkezdtem angolt tanulni, a mai napig emlékszek a műanyag gyümölcsökre és tanulást segítő kártyákra.

Remélem ti is szeretitek az ilyen, személyesebb hangvételű posztokat, mindig próbálom új oldalamat megmutatni nektek, még ha ez egy monitoron keresztül is történik :) és persze csak ismételni tudom magam, hogy köszönöm ❤