Igazából nincs mentségem a fotós kihívás ilyen távlatú csúszására, már egy hete be kellett volna fejeznem, ennek ellenére még mindig csak a felénél tartok. A reggeli-esti próbák a biciklizéssel együtt teljesen elvették az összes energiám, a napi több mint 4 óra intenzív mozgás szerintem mást is így lefárasztana, de nem baj, mert szeretem. Már amúgy sem mindig vasárnap hoztam azokat a posztokat, úgyhogy még pár nap ide vagy oda, szerintem teljesen mindegy. Virágkarnevál után tényleg próbálom pótolni a hiányosságaimat ezen a téren (mondjuk edzések ugyanúgy lesznek). Tényleg szégyellem magam, ha én kezdtem el ezt az egészet, miért nem bírom magam tartani a rendes időbeosztáshoz (rossz, rossz Dii!). Nah de most egy képes beszámolót hoznék az augusztus eleji négy napos kirándulásunkról, amit a Mátrában Parádfürdőn és környékén töltöttünk. Nyáron valahogy megszaporodnak az ilyen bejegyzések, remélem nem bánjátok!
Egy teljes napot csak a váraknak szenteltünk, mivel rövidebb túrákról volt szó, hármat is bele tudtunk szorítani. Megnéztük a Füleki (ez Szlovákia területén van), a Somoskői várat és Salgó várát is. Alföldi gyerekként a hegyek szerelmese vagyok, ha a domborzat már egy picit fodrozódik és kiemelkedik, engem levesz a lábamról, nemhogy még amikor ennyi vonulat látszódik. Még az Alacsony-Tátráig is el lehetett látni, annyira tiszta volt az idő! Csak ültem és néztem a messzeségbe.
Másnap Parádfürdőről, a szállásról gyalogtúrára mentünk az Ilona-völgyi vízeséshez, ami igazán könnyed túrának nevezhető, csak időben hosszabb picit. Visszafele viszont kitaláltuk, hogy megnézünk mást is és nem az eredeti útvonalon jöttünk haza, hanem egy igazán fárasztó dombos-völgyes turistavonalra keveredtünk, elég nehéz volt a terep. Így lett majdnem 9 órás a túra, a végén leszakadt a lábunk, de visszagondolva én nagyon élveztem, még őzikét is volt szerencsénk közben látni. Mielőtt hazajöttünk volna, utolsó nap még Recskre is elmentünk, az internáló tábor emlékparkját tekintettük meg.
Egy teljes napot csak a váraknak szenteltünk, mivel rövidebb túrákról volt szó, hármat is bele tudtunk szorítani. Megnéztük a Füleki (ez Szlovákia területén van), a Somoskői várat és Salgó várát is. Alföldi gyerekként a hegyek szerelmese vagyok, ha a domborzat már egy picit fodrozódik és kiemelkedik, engem levesz a lábamról, nemhogy még amikor ennyi vonulat látszódik. Még az Alacsony-Tátráig is el lehetett látni, annyira tiszta volt az idő! Csak ültem és néztem a messzeségbe.
Másnap Parádfürdőről, a szállásról gyalogtúrára mentünk az Ilona-völgyi vízeséshez, ami igazán könnyed túrának nevezhető, csak időben hosszabb picit. Visszafele viszont kitaláltuk, hogy megnézünk mást is és nem az eredeti útvonalon jöttünk haza, hanem egy igazán fárasztó dombos-völgyes turistavonalra keveredtünk, elég nehéz volt a terep. Így lett majdnem 9 órás a túra, a végén leszakadt a lábunk, de visszagondolva én nagyon élveztem, még őzikét is volt szerencsénk közben látni. Mielőtt hazajöttünk volna, utolsó nap még Recskre is elmentünk, az internáló tábor emlékparkját tekintettük meg.
Ti jártatok már a környéken? Szeretitek a természetet?
6 megjegyzés
Gyönyörű képek :) Nagyon szép helyeken jártál!
VálaszTörlésKöszönöm szépen :3
TörlésAz a fehér pillangós kép. *-* Nagyon szép fotók! :)
VálaszTörlésAmúgy ez az a hely, ahol a fanyűvő jelenések voltak, vagy az teljesen más?
Köszönöm :)
TörlésHát most utána kellett néznem a dolognak, mert elsőre fogalmam sem volt, miről van szó :D Az elvileg Mátranováknál van, ott pedig nem jártunk, de a környéken van az a falu is :)
Nagyon hangulatos kis képek, ezek a pávák pedig valami eszméletlen szépek :]
VálaszTörlésJó kis kirándulás lehetett a beszámoló és a képek alapján. =) Nagyon hangulatosak a képek. =)
VálaszTörlés